~1.fejezet~Ez nem olyan nap volt, mint a többi...

"Aki állandóan úton van, az tudja, hogy egy napon mindig el kell indulni."

                   

 Ez nem olyan nap volt, mint a többi. Mivel végre ma beköltözhetek a Kollégiumba, mert felvettek a New York-i Művészeti Főiskolára. Körülbelül egy hónapja jelentkeztem rá és mára már mindent el is intéztek. Nagyon boldog vagyok hogy felvettek, mivel elég nehéz volt a felvételi.Mind a kettő, az írásbeli és a szóbeli is. Bár, mikor beszélni kell az jobb, mert bátrabb vagyok, felszabadulok és plusz még  a tanárok is kisegítenek. Na de visszatérve, ma utazom New Yorkba, mivel én Clevelland-ben élek. Pár napja a szobám csak dobozokból áll, mert hamarabb elkezdtem a pakolást, és az összes cuccomat viszem magammal. Nehéz lesz itt hagyni mindent, a családomat, a barátaimat, az egész várost. Megkedveltem ezt a helyet, bár egész életemben elég sokszor költöztünk a világban, anya munkája miatt. De egyszer a gyereknek ki kell repülnie a fészekből, és nekem ez azaz idő. Most éppen a kocsiba pakoljuk be a csomagjaimat. Az utolsó dobozt is beraktuk, majd elindultunk anyával és a kiskutyámmal. Igen, Gömbit sem hagyhatom itthon, hisz ő is jön velem a suliba.

 Mivel unatkoztam, bedugtam a fülembe a fülhallgatómat és zenét hallgattam......

Tuti hogy elaludtam, mert ahogy kinéztem az autóból, hatalmas épületeket, óriási plakátokat láttam, meg egy csomó embert.

                       

 Úgy gondoltam, hogy már nem vagyunk messze ezért, kivettem a fülhallgatómat és a "tájat" néztem.Kissé elbambultam, hisz arra kaptam fel a fejem, hogy megállt alattam az autó. Nagy nehezen kiszálltam és a kutyusomat is kivettem.Az biztos, hogy nem hagyom a kocsiban. Mikor felnéztem alig láttam valamit, mert a szemembe sütött a nap. Felvettem a napszemcsimet és így már sokkal jobb volt. Ami elém tárult az valami eszméletlen. Egy csoda szép iskola, koli vagy épület micsoda volt előttem. Nem tudtam melyik a kettő közül. Körbenéztem és láttam, hogy sokan csomaggal mennek be az épületbe, így letudtam következtetni hogy ez lesz a lakóhelyem. Többen csapatokba verődve beszélgettek, voltak menő srácok, plázacicák, hangszeresek, nyomik és kedves,normális lányok is. Miközben ezeket figyeltem észre se vettem, hogy sétálok a Kollégium felé. Annyira elbambultam, hogy neki mentem valakinek. Ezt Gömbi is megérezte, mert őt a kezemben vittem és így az emberke és közém került..


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 Sziasztok! Ez nem a legelső blogom, hanem a második. Remélem ez is tetszeni fog. Légyszí komizzatok, mert nagyon fontos hogy tudjam mi a véleményetek. Legyetek jók!! Puszi :D 

http://oneluckygirlstory.blogspot.hu/2013/01/bevezeto.html